„GAZDASÁGI TERÜLETEN IS LEHET AZ EGÉSZSÉGÜGGYEL ELKÖTELEZETT AZ EMBER. „
Interjú Tamics Gyuláné gazdasági igazgatóval
Tamics Gyuláné a Pénzügyi és Számviteli Főiskola elvégzése után 1978-tól dolgozik az egészségügy különböző területein. 20 évig a Fővárosi Önkormányzat egészségügyet irányító (fő)osztályain gazdasági vezetőként a fővárosi kórházak irányítási, felügyeleti feladatainak ellátását végezte. 2001. március 01-től dolgozik a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban, kezdetben pénzügyi osztályvezetőként, 2012. januárjától pedig gazdasági igazgatóként.
Mindig is szerette a számok világát?
- Az én szüleim a mezőgazdaságban dolgoztak, gyerekként sokat segítettem nekik és édesanyám mindig azt mondta, hogy kislányom tanulj, hogy ne kelljen a földet túrni, mint nekünk. – meséli Juli. Szerettem a matematikát, érdekeltek a gazdaság dolgok, ezért közgazdasági szakközépiskolába mentem, utána pedig a pénzügyi, számviteli főiskolára. Mindenképpen irodában akartam dolgozni. A főiskolán már a szakmai gyakorlatomat is az egészségügyben végeztem, és a diplomamunkám is egészségügyi munkaerő és bérgazdálkodás témakörben írtam. Ezt a diplomamunkám ki is adták az összes kórháznak, ez volt az egészségügybe a belépőm. A Flór Ferenc Kórház a második családom, 20 éve dolgozom itt.
Milyen feladatokat lát el egy gazdasági igazgató?
- Úgy szoktam fogalmazni, hogy mi azért vagyunk, hogy az orvosszakmai feladatoknak a tárgyi és személyi feltételei mind megteremtődjenek. Hozzám tartozik a munka – és bérgazdálkodás, a pénzügy, az élelmezés, az informatika, a finanszírozás és korábban az anyaggazdálkodás, a műszaki terület is. Munkakörömbe tartozik az intézmény működésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása, a műszaki igazgatóval együttműködve az anyagellátás, műszaki feladatok megszervezése, ellátása, dokumentáció, adatvédelem, informatikai feladatok irányítása – hogy csak néhányat emeljek ki. Vagy jelentek, vagy engedélyt kérek valamire – mondja mosolyogva. Gyakorlatilag jogszabályok szerint élek.
A mindennapokban ez hogyan valósul meg?
- A gazdasági osztályok munkáját irányítom és az orvosszakmai feladatok ellátáshoz az összes beszerzést intézem a műszaki igazgatóval közösen, legyen az orvosi műszer, tárgyi eszköz, a napi munkához szükséges eszközök beszerzése vagy épület felújítással kapcsolatos feladat. Emellett folyamatosan figyelem a pályázati lehetőségeket, hogy plusz forrást szerezzek a kórháznak. Az elmúlt években például felújítottuk a Nővérszállót egy 400 milliós pályázatból, előtte 150 millióból energetikai korszerűsitést valósítottunk meg. Család-barát pályázati forrásból a szülészet-nőgyógyászat és PIC részleg is megújulhatott. – mondja Tamics Gyuláné, gazdasági igazgató. Ha valami elromlik, meghibásodik – akár műszer, akár az épülettel kapcsolatos probléma és kiderül, hogy már nem lehet javítani, vagy nem éri meg a javítás, akkor a szabályoknak megfelelően történik a beszerzés, kivitelezés. A Flór Ferenc Kórháznak ezer dolgozója van átlagban, az összes munkaügyi feladat irányítása hozzám tartozik. Fontos, hogy minden dolgozó időben és megfelelően kapja meg az elvégzett munka ellenértékét (fix bér, változó bér, ügyeletek, túlórák,).
A gazdasági igazgatói munkakör rendkívül széleskörű, a fejlődési lehetőségek is adottak ezen a pályán?
- Aki akar, az tud is fejlődni. Az elmúlt 20 évben egészségügyi manager és biztosítási szakközgazdász végzettséget is szereztem Tagja vagyok az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének, voltam elnökségi tag is, tavaly kaptam az egyesülettől munkám elismeréséért EGVE díjat. Ezen felül tagja vagyok az Egészségügyi Menedzser Klubnak is, igyekszünk képviselni a gazdasági területen dolgozók érdekeit.
A magánszféra – nem titok, versenyképesebb, mégis mi tartja itt a gazdasági-műszaki területen dolgozókat?
- Egy gazdasági, műszaki területen dolgozó is lehet az egészségüggyel ugyanolyan elhivatott, mint egy szakdolgozó vagy egy orvos. Az elhivatottság és az összetartó kollektíva miatt sikerült az évek során ezen a területen is kialakítani egy stabil gárdát. Fontos a baráti, családias hangulat, melyet sokszor a betegek is érzékelnek.
A Covid-19 járvány bizonyára anyagi téren is komoly terheket rótt a kórházra…
- Az eszközök beszerzésében is komoly fennakadások voltak. A járvány kirobbanásakor például az első ezer darab szájmaszkot egy barátomon keresztül egy kínai üzletből szereztük be, mert nem lehetett hozzájutni. Később pedig iszonyatos árakon jutottunk csak hozzá, de nem tehettünk mást, meg kellett venni, szükség volt maszkokra, védőruhákra. Az első 3 hónap után tudtunk központilag igényelni eszközöket, kaptunk is, de eléggé akadozott akkor is az ellátás, voltak problémák, pl. méretben, nem egyszer kutattunk XXXL-es overálokat, mert hiánycikk volt. Embertelen feladat volt mindenki számára. Ebben a kórházban sosem volt korábban fertőző osztály, erre fel kellett készülnünk, ki kellett találnunk, hogyan különítjük el a betegeket, osztályokat költöztettünk át, szüneteltettünk, zsilipeket építettünk gipszkartonokból, ahol átöltözhettek a Covid-osztályokon dolgozó orvosok, ápolók. Még most sem merjük ezeket elbontani, mert nem tudjuk lesz-e következő hullám. Óriási tartozást halmoztunk fel, de azon vagyunk, hogy a betegellátás ne szenvedjen hiányt.
Mi az, ami kikapcsolja a számok izgalmas és a felelősség gyakran nyomasztó világából?
- Nagyon szeretek táncolni, utazni, a férjem sajnos elhunyt 2010-ben, vele rengeteget utaztunk, szórakoztunk. Szerencsés vagyok, mert hatalmas a baráti köröm, egyik hétvégét sem töltöm egyedül, rendszeresen szervezünk programokat. Heti kétszer zumbázom is, ami kikapcsol, ennek ellenére többször felriadok éjszakánként, hogy mit felejtettem el, biztosan megcsináltam-e mindent. Maximalista vagyok. Sosem voltam jó alvó, de a szellemi fáradtságot nem lehet kialudni. Jövőre leszek 65 éves és tervezem, hogy nyugdíjba megyek. Unokázni szeretnék és egy kicsit nyugodtabb munkakörülmények között, továbbra is az egészségügyben dolgozni csökkentett munkaidőben.
/Szilágyi Szilvia/