„HA EL TUDUNK KERÜLNI EGY MŰTÉTET, AZ NEKÜNK SIKERÉLMÉNY”
Interjú Dr. Nagy Béla belgyógyász, gasztroenterológus, osztályvezető főorvossal
„Vannak olyanok, akik egyből tudják, hogy mik szeretnének lenni, én nem orvosnak, informatikusnak készültem. Természettudományos érdeklődésű voltam a gimnáziumban, akkor indult a számítástechnika, nagyon érdekelt. Akkoriban viszont a jó tanulókat orvosi, jogi egyetemre terelték. A nálam két évvel idősebb nővéremet követve így én is az orvosira mentem. Az informatikát pedig a munkám során többszörösen hasznosítottam, számítógépes hálózatok kiépítése, programok felépítése során.”
Dr. Nagy Béla először 2009. májusában pályázta meg a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház belgyógyászati, gasztroenterológiai osztályának osztályvezető főorvosi állását, de mivel csak hónapokkal később tudott volna kezdeni az akkor Jászberényben dolgozó főorvos, nem kapta meg az állást. 2010. tavaszán a továbbra is betöltetlen munkakört meghirdették, így újra jelentkezett. A szakmai kollégium minősítési eljárást végig járva 2010. december 1-től megkezdte munkáját.
Miben változott a gasztroenterológia az elmúlt évtizedekben?
– Ez az osztály 1979-ben a Rókus Kórház kiköltöző egységeiből építkezett fel Preisich Péter, majd Farkas Iván főorvos urak vezetésével. Amikor idekerültem az eszközök elég rossz állapotban voltak. Az utóbbi években az Endoszkópos labor műszer ellátottsága javult a megelőző időszakokhoz képest. Különösen örvendetes, hogy a beavatkozásokhoz elengedhetetlen endoszkópos tartozékellátás változott meg kedvező irányban és megtörtént az általunk használt radiológiai helység korszerűsítése is. A gasztroenterológia tulajdonképpen belgyógyászati szemléletű, de időnként sebészeti jellegű beavatkozásokat végző szakma, kicsit határterület. Az elmúlt 25-30 évben több olyan betegséget, problémát a gasztroenterológia old meg, ami korábban a sebészethez tartozott. Ezekhez nem kell sebészeti beavatkozás, az endoszkópos beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés is elegendő. Az elmúlt 13 évben, mióta itt dolgozom többféle eljárást honosítottam meg az intézményben, ami korábban nem volt. Az Endoszkópos laboratóriumunk 3+1 vizsgáló helyiséggel rendelkezik, melyekben gyomor, vastagbél, valamint epeúti és hasnyálmirigy tükrözéseket végzünk az ehhez kapcsolódó beavatkozásokkal együtt (biopsiás mintavétel, polyp eltávolítás, vérzéscsillapítás, nyelőcsővisszér kezelés, epeúti kőeltávolítás, epeúti endoprothesis behelyezés, tumoros betegek palliatív kezelése). Ugyanitt történnek a per os táplálásra képtelen betegeknél a PEG beültetések, valamint a Helicobacter pylori kimutatására szolgáló kilégzési vizsgálatok is. Ugyancsak az endoszkópos laborban végezzük a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásos betegeknél a nasojejunalis tápszonda behelyezését.
Mostanában egyre több gasztroenterológiai betegről hallani. Mi áll ennek hátterében?
– Nem növekszik a betegek száma, csak jobban fókuszban vannak ezek a betegségek. Hypocrates mondta: „Gyógyszered legyen ételed, s ételed legyen gyógyszered”. Sok embernek van puffadásos, változó széklettel járó panasza. A modern, feldolgozott ételeink, melyek többféle segédanyagot, adalékot tartalmaznak, sok embernek okoznak panaszokat. Egyre több helyen találkozhatunk ételallergia tesztekkel, de ezek nem adnak megfelelő segítséget a probléma megoldásához. Hivatalos szakmai állásfoglalás született, hogy alkalmatlanok arra, hogy egyértelműen kimutassák az ételallergiát. Laktóz intolerancia esetén laktózmentes termékeket egyszerűen alkalmazhatunk, de a gluténérzékenység nagyon szigorú diétát követel. Ma érzékelhetően divat diéta lett, de felesleges kínoznia magát az embernek, ha nem gluténérzékeny.
Említette, hogy több eljárást is bevezetett osztályán. Melyekre a legbüszkébb?
– Több endoszkópos tevékenység bevezetése is megtörtént. 1996 óta részt vettem abban a munkacsoportban, ahol heveny hasnyálmirigy gyulladás kezelésében a szondatáplálást alkalmazzuk, melyben Magyarországon Papp Ákos professzor úr volt az úttörő. Ez akkoriban még egy kísérleti újdonság volt, most a protokollnak szerves része. A szondakezelés és a levezetés módszere, amit én vezettem be. Egy súlyos hasnyálmirigy gyulladás halálozása 70-80 százalék volt a 90-es évek elején, most ez a szám 20 százalék körüli, de még mindig borzalmasan magas, főleg, ha összevetjük azzal, hogy infarktusnál 10 százalék alatt van a halálozás.
Mi történik az eljárás során?
– Ezzel a speciális eljárással a hasnyálmirigyet nyugalomba lehet helyezni azzal, miközben tápláljuk a beteget, valamint a bél is táplálódik, így gyógyul meg a beteg. A vékonybél kezdeti szakaszába egy szondát levezetünk endoszkóppal, azon keresztül tápláljuk, ezáltal a szervezet és a bél táplálása megvalósul. Ettől a hasnyálmirigy nyugalomban marad és képes meggyógyulni. Ez néha rövid, néha hosszabb kórházi kezeléssel jár, 1 hét, de akár 2 hónap is lehet.
Milyen sikeresen bevezetett eljárásokat köszönhetünk még Önnek?
– A másik, amit sikerült bevezetni, az a vérzéscsillapító eszköz, Argon-plazma koaguláció, mellyel akár tumort is lehet roncsolni. Ami az endoszkópiában szintén nagy fejlődés, azok az epeúti beavatkozások, az un. ERCP-nek (Endoszkópos retrográd koleciszto-pankreatográfia) hívott beavatkozás. Az epeúti kő eltávolítás a relatíve legegyszerűbb. Ha elzáródik az epecsatorna, besárgul a páciens és előbb-utóbb epeúti gyulladás is kialakul. Azáltal, hogy az epeútból eltávolítjuk a köveket, a sárgaság megszűnik és alkalmassá válik arra, hogy választott időpontban, laparoscopos módszerrel lehessen a beteg epeköveit megoperálni és ne sürgősen hasi metszéssel.
Ha a sárgaságot epeúti szűkület okozza, akkor először egy kis műanyag csövecskét (stentet) helyezünk be az epeelfolyás biztosítására, azért, hogy a kiegészítő vizsgálatok elkészülhessenek. Amennyiben nem operálható tumoros betegség igazolódik, akkor egy öntáguló fémstentet helyezünk be. Ehhez a Gasztroenterológiai szakmai kollégium engedélye kellett. (Egy ilyen fémstent kb. 200 ezer Ft, egy vezetődrót kb. 40 ezer Ft, további anyagok 30-40 ezer forintba kerülnek, vagyis egy endoszkópos ERCP beavatkozás kb. 300-400 ezer Ft). Évi szinten 300-350 endoszkópos epeúti beavatkozást végzünk.
Úgy tudom elsők között vezették be a széklet transzplantációt is. Mit takar ez a meglepő eljárás?
– Igen, elsők között voltunk Magyarországon a széklet transzplantációban, vagyis a széklet átültetésben. Létezik olyan baktériumfertőzés, a Clostridium difficile, ami a legyengült embereknél, cukorbetegeknél, időseknél mostanában egyre gyakrabban előfordul, főleg ha antibiotikumot kapnak. Fő tünete a hasmenés. Ez azért van, mert az antibiotikum nemcsak a kórokozót pusztítja el, hanem azt a bélflórát is, ami bennünk van és az egyik funkciója, hogy megvédjen a kórokozóktól. Ha megtelepszik egy kórokozó, hasmenéses tüneteket okoz, a gyógyszereink pedig sajnos nem kellően hatékonyak ennek leküzdéséhez, sok betegnél többször kiújul a fertőzés. A székletátültetés hatékony módja a gyógyításnak. Az eljárás során a normál székletben lévő baktérium mennyiséget úgy kell lejuttatnunk a megfelelő helyre, hogy azok életben maradjanak, ne ölje meg őket a gyomorsav. Ennek több módja is van. Az egyik, hogy vastagbéltükrözés kapcsán bejutunk a jobb oldali vastagbél részbe és ott adjuk be a megfelelő szuszpenziót. A másik pedig az, hogy egy szondát juttatunk be a vékonybélbe, kikerülve a gyomor sósav részét, illetve az emésztőenzimek töményebb részét és azon keresztül adjuk be ezt a fajta baktériumkészítményt. Nagyon hatékony, jól reagálnak rá a betegek, 95 százalék feletti a hatékonysága. Azokat, akiket donorként, székletminta adóként felhasználunk, előtte részletesen meg kell vizsgálnunk. A COVID-ig ez tökéletesen működött, azóta változott a helyzet, mert a COVID vírus gyakorlatilag több hónapig is kimutatható a székletből, akkor is, ha a beteg már rég meggyógyult. Ezért sokkal szigorúbb kritériumokat állítottak a donorokkal szembe, aminek a koordinálása, véghez vitele, itt számunkra nem kivitelezhető. Emiatt a székletátültetéses gyógyító tevékenységünk sajnos leállt, de az első 5 év tapasztalatait megírtam és egy ausztrál kongresszuson bemutathattam.
Ez óriási szakmai elismerés. A mindennapi gyógyító tevékenység során milyen sikerek érik?
– Az, ha egy endoszkópos vizsgálattal segíteni tudunk, vagy el tudunk kerülni egy műtétet, az nekünk sikerélmény. Nagyon sokszor kapunk olyan beteget, akit valahol vizsgáltak, találtak egy polipot és sebészeti eltávolítást javasoltak. Ezeknek a 90 százalékát le tudjuk venni endoszkóposan és nem kell a beteget megműteni, ami nagyon nagy dolog. Nekem az epeúti beavatkozások a kedvenceim, nagyon sok betegen tudunk segíteni műtét nélkül és a daganatos betegségek kezelésében is támogató szerepünk van. Időt tudunk nyerni a betegeknek.
A mondás, mely úgy kezdődik, reggelizz úgy, mint egy király, mennyire igaz?
– Reggelizni fontos. Ez egy 19. századból eredő mondás, hogy „reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy, mint egy koldus”. Nagyon fontos a mennyiség és a minőség is, de ugyanolyan fontos az is, hogy az étkezésre megfelelő időt szánjunk. Az egészséges reggeli azért kell, hogy felpörgesse a szervezetet, enélkül nem tudunk úgy koncentrálni. Az étkezéseknél figyelnünk kellene arra, hogy nyugodtan együnk, szépen, lassan, minden falatot élvezni, nem befalni. Utána beszélgetni, emészteni, akár egy fél pohár borral leöblíteni, mert az segíti az emésztést. Ez lenne ugye a mediterrán életmód.
Kizárólag az egészségtelen táplálkozástól kialakulhat krónikus betegség?
– Igen, például a vastagbélben. A növényi rost a belek működéséhez nagyon fontos, légyeges mennyit fogyaszt az illető. Feldolgozott élelmiszerek és a kevés növényi rost fogyasztása székrekedéshez vezethet. Ez azt eredményezi, hogy – a jelenlegi felmérések szerint – a 60 év feletti vastagbélvizsgálat során a páciensek közel 70 százalékának a bélben kimélyedés, diverticulum látható, vagyis fokozottabb gázképződés, gyulladásra való hajlam, hasmenés alakulhat ki. Ezt eredményezi a helytelen táplálkozás és ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani. Persze más problémákat is okozhat a nem megfelelő étkezés.
A helyes táplálkozás mellett mi az, amire Ön leginkább odafigyel?
– Amikor a COVID elkezdődött és bezárkóztunk, az egy nagyon izgalmas része volt az életünknek. Sok mindenre megtanított minket a járvány, érdekes volt a tudomány működését figyelni. Egyrészt követtük a legfrissebb protokollokat, fejlődtünk, igyekeztük a legújabb eredményeket alkalmazni. Másrészt pedig megtanultuk azt, hogy mennyire fontos élnünk, jól élnünk, foglalkoznunk a családdal, egymással. A kollegalitás és az egymásra odafigyelés sokkal erősebb lett, bajtársias volt hangulat az orvosok és a szakdolgozók között. Ha valaki beteg lett felhívtuk egymást, bevásároltunk egymásnak. A munka és a család mellett az is fontos, hogy legyen időnk magunkra is, legyen miből töltődni. Én például szeretek fotózni, nagyon komolyan csináltam egy darabig. Megragadni egy pillanatot szerintem sokkal jobb, mint felvenni azt videóra. A másik szenvedélyem a motorozás. Van egy szabadságérzés, miközben kontroll alatt kell tartani mindent, sebességet váltani, fékezni, kanyarívet kiszámolni és bevenni. Számomra ez egy kellemes és felszabadító érzés.
________________________________________________________________
Szilágyi Szilvia
