„SZINTE MINDEN OSZTÁLYON SZÜKSÉG VAN A MUNKÁNKRA”
Interjú Kiss Anitával, a Központi Gyógytorna Szolgálat vezetőjével
A Központi Gyógytorna Szolgálat tevékenysége kiterjed a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház valamennyi, fekvőbeteg ellátó egységének gyógytornakezelést igénylő betegére, valamint egyes osztályokon a járóbeteg ellátásra is. A kórházban aktívan jelenleg 21 gyógytornász dolgozik. Feladatuk összetett, orvosi indikáció alapján egyénre szabott, komplex gyógytorna, a betegvizsgálattól a terápián át, a rehabilitációig, de tevékenységük része a betegoktatás, önellátásra oktatás, felkészítés az otthoni életre, a gyógyászati segédeszközök beállítása, használatának megtanítása is.
– A gyógytornát az adott osztály kezelőorvosa kéri meg emailben, indoklással, pontos leírással, hogy milyen betegség kapcsán, mit szeretnének. Például, ha egy betegnek tüdőgyulladása van, légzőtornát kérnek, de egy mélyvénás trombózis esetén az a kérés, hogy mozdítsuk ki az ágyból. Egyes betegeket ültetni kell, másokat átmozgatni, megjáratni. Betegségektől függ és az adott személy egészségi állapotától, hogy milyen gyakorlatokat végzünk. A gyógytornász megvizsgálja a pácienst, előtte elolvassa a kórlapot, ha szükséges a leleteket is megnézi. Ezután kezdi meg a tornáztatást, teljes mértékben figyelembe véve az egyéni lehetőségeket és határokat.
Egy gyógytornász mindig felelősségteljes munkát végez, melyek a fő feladatai?
– A gyógytornászok fő feladatai közé tartozik a fekvés miatti szövődmények megelőzése, a már kialakult mozgásszervi panaszok romlásának lassítása és javítása, a műtétre felkészítés, a műtét utáni rehabilitáció, a kiesett mozgások újra tanítása, önállóságra, önellátásra oktatás. Ez megvalósulhat passzívan- a beteg aktív részvétele nélkül- ill. a beteg aktív részvételével.
Mennyire együttműködőek a betegek?
– Többségük együttműködő, hiszen ők is tudják, hogy csak így javulhatnak. Kevés az a beteg, aki elutasítja a gyógytornát. A demencia és a motiválatlanság, amiről a beteg nem feltétlenül tehet, mindig megnehezíti és visszaveti a közös munkát. A gyógytorna olykor fájdalmas lehet, de a közös cél eléréséhez szükséges. Természetesen igyekszünk minél kevesebb fájdalmat okozni a betegeknek. Gyógytornászaink empatikusak, szakmailag is felkészültek, hiszen 4 éves egyetemi képzés áll mögöttük. Tudásunkat számos szakmai tanfolyammal, terápiával bővítettük már az évek alatt és tesszük jelenleg is.
A különböző osztályokat mindig ugyanazok a gyógytornászok látogatják?
– A gyakorlati tapasztalat alapján az a jó, ha rendszeresen ugyanazok a gyógytornászok mennek egy bizonyos osztályra, mert akkor kialakul egy bizalmi kapcsolat a nővérekkel, orvosokkal és a betegekkel. Könnyebb így a kommunikáció is. Betegség, szabadság esetén helyettesítjük egymást.
Mennyire nőies ez a szakma? Hiszen fizikailag gyakran megterhelő munkát végeznek.
– Abszolút az, nálunk csak női gyógytornászok dolgoznak. Szoktak ugyan jelentkezni férfi gyógytornászok is, de általában lemorzsolódnak. Magyarországon egy 80 fős gyógytornász évfolyamból átlagosan csak 10 a férfi. Mindeközben nyugaton, az észak-európai országokban nagyon sok a férfi. Ezek a számok azért meglepőek, mert néha bizony meg is haladja a kompetenciánkat a feladat, fizikailag nem bírjuk el a beteget. Van, hogy hárman vagyunk ott egy beteg első felállításánál.
Csak fekvőbeteg osztályokon dolgoznak a kórház gyógytornászai?
– Nem, de többségünk csak fekvőbeteg osztályon dolgozik. A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon és a Reumatológián vannak járóbetegek is. Ezen felül az Újszülött-, Csecsemő-, és Gyermekosztályon lehetőség van a Dévény-féle Speciális Gimnasztikai Módszer igénybevételére. Ott a kolléganő az izomtónus zavarait kezeli speciális módszerrel már csecsemőkortól. Mindhárom osztályhoz tartozik tornaterem, így a kolléganők az osztály specialitásának megfelelően tudják kezelni a betegeket ambuláns keretek között. Ehhez orvosi beutaló és a gyógytorna kezelés megkezdése előtt osztályos szakorvosi vizsgálat, valamint a kezelés elrendelése szükséges.
Milyen betegségcsoportokat látnak el? Hol van szükség Önökre?
– Itt a kórházban nincs minden terület lefedve, amit mi gyógytornászok tanultunk és alkalmazhatunk, de így is szinte minden osztályon szükség van a munkákra. Dolgozunk kardiológiai betegekkel, érbetegekkel, számos belgyógyászatilag érintett beteggel, ez utóbbiaknál elsősorban a mobilizálás a cél. Mivel sokat fekszenek, átmozgatjuk őket, felültetjük, megjáratjuk. Az Intenzív Osztályon, a Fül – Orr- Gégészeten, a Sebészeten, a Mozgásszervi Rehabilitáción, a Reumatológián, a Neurológián és a Pszichiátrián is foglalkozunk betegekkel. Elsősorban egyéni, de csoporttorna keretében is.
Mennyi idő jut egy betegre?
– Átlag napi 12 beteget látunk el, többségében átmozgató, erősítő torna és mobilizálás történik, ami kb. 30 perc, de egy légző torna rövidebb, fele annyi idő. Nagyban függ a beteg terhelhetőségétől és elérendő céltól a vele töltött idő. Hétfőtől péntekig részesül a beteg napi tornában, az aktívabbak hétvégére házi feladatot kapnak, mert ha kihagynak 1-2 napot, az már érezhető.
Milyen eredményeket tudnak elérni?
– Ez függ a beteg korától, állapotától és a kórházban töltött időtől. Van, akivel pár alkalommal találkozunk és van olyan beteg is, akivel hónapokig dolgozunk együtt. A betegek többségénél kisebb-nagyobb eredményt el tudunk érni. Természetesen ahhoz, hogy eredményt érjünk el, a beteg együttműködésére is szükség van. Az is előfordul, hogy jól haladunk a beteggel, de az alapbetegsége miatt sajnos elveszítjük. A Rehabilitációs Osztályon, ahol én is dolgozom, akár 3 hónapig is itt maradhat a beteg. Ameddig azt látjuk, hogy javul, addig megadjuk a támogatást, megkeressük a számára legelőnyösebb eszközöket. Sokszor kreatívan kell gondolkodni, ötletelni, hogyan, mivel tudunk javulást elérni. Nagyon nagy öröm, amikor egy régóta nem járó beteg egyszer csak elindul. A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon team munka eredményeként gyógyulnak a betegek, melynek része a gyógytornászon kívül: az orvos, a nővér, a fizioterápiás asszisztens, a pszichológus, a logopédus, a masszőr és maga a beteg is.
Mi a szépsége ennek a szakmának?
-Az, hogy hozzájárulunk a betegek életminőségének a javulásához. Mindig több a sikerélmény, ezek kompenzálják a negatívumokat. Én 2005 óta dolgozom a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, gyógytornászként ez az első munkahelyem. Nagyon szeretem a munkám, ami sokszor megterhelő. Ezt feledteti az, hogy emberekkel dolgozhatok és segíthetek rajtuk a tudásommal. A betegek hálás tekintete, köszönő szavai számomra nagyon fontosak. Ilyenkor érzem azt, hogy érdemes volt azt a sok munkát belefektetni.
Mi az, ami kikapcsolja? Hiszen fizikálisan és szellemileg is leterhelő munkát végez.
– A mozgás mindenképpen. A jógát nagyon szeretem, utána meditálunk is, onnan mindig úgy jövök haza, hogy kerek a világ. Most tanulok fallabdázni. Feltölt a családdal való együttlét, kirándulás az olvasás és a barátokkal töltött minőségi idő.
/Szilágyi Szilvia/
