„PSZICHIÁTERKÉNT MÁSKÉPP LÁTUNK DOLGOKAT, EZÉRT MÁSHOGY ÉS MÁST KÉRDEZÜNK”
Dr. Markos Valéria a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház Pszichiátria és Pszichiátriai Rehabilitáció Osztály osztályvezető főorvosa, pszichiátria szakorvos, igazságügyi elmeszakértő, pszichoterápia szakorvosa és a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa. Családjában nagyon sok szomatikus és kutató orvos van. Bár kezdetben, amikor elkezdte az egyetemet szomatikus orvosnak készült, a 6. év második félévében mégis úgy döntött, hogy a pszichiátria lesz a szakterülete. Egyrészt mert holisztikusabbnak tűnt számára, másrészről sokszínűnek, mert gyors orvosi gondolkodást igényel, ugyanakkor a terápia lassúságát is kedveli, és van benne jogi rész is, amit nagyon szeret.
– Az egyetem után 10-11 évet a Nyírő Gyula Kórházban dolgoztam, aztán 4 évet a Váci Kórházban. 2016-ban kerültem ide a kistarcsai kórházba. Ahhoz, hogy egy pszichiátria jól működjön, orvosra, pszichiáterre, pszichológusra, terapeutára és nővérre is szükség van. Az osztályunkon 18 nővér, 9 orvos, 5 pszichológus és 2 szocioterapeuta dolgozik.
Meglepően sok fiatal orvossal találkoztam itt az osztályon…
– Szeretnek ide jönni dolgozni a fiatalok. A rezidensek körében jó hírünk van. Szakmailag és emberileg is. A minőségi munkának és az összetartozásnak egy jó megnyilvánulása volt a tavalyi évben, amikor a brüsszeli Emberjogi és Emberi Bánásmód Bizottsága nálunk folytatta az éves vizsgálatát. Minden évben egy pszichiátriai osztályt és egy börtönt vizsgálnak, állítólag sorsolás alapján, így került ránk a sor. Nagyon boldogok voltunk, mert sem szakmailag, sem emberileg semmi kivetnivalót nem találtak, pedig egy kétnapos, borzasztó kemény vizsgálat volt. Utánajártam, ritkán kapnak ilyen jó minősítést az osztályok, és mindezt úgy, hogy az akkor osztályon fekvő betegeknek több, mint a felét megkérdezték.
A Pszichiátria és Pszichiátriai Rehabilitáció Osztály nemcsak gyógyszeres, de egyéni- és csoportpszichoterápiás ellátást is biztosít betegei számára. Mely kórképekben?
– Skizofrénia, depresszió, maniform zavarok, szorongásos betegségek, fóbia, pánik, kényszerbetegség, enyhébb és súlyosabb depressziók, érzelmi krízis, féltékenységi esetek, szexuális és egyéb zavarok, alkohol okozta zavarok (addictio, dependencia, delirium), valamint pszichológiai tanácsadást is biztosítunk. Osztályunk megyei demencia központként is működik, így alapos kivizsgálást követően a legmodernebb, mentális hanyatlást gátló gyógyszerek alkalmazására is van módunk. A kivizsgálásra ambuláns keretek közt kerül sor. Pszichoterápiás kezelést neurotikus depressziós kórképek és személyiség zavarok, pszichotikus betegségek (pl. bipoláris zavar, skizofrénia stb.), alkohol betegek esetén biztosítunk. Osztályunkon a kognitív részfunkciók kivizsgálására is van lehetőség, a meghatározott területek feltárásával, valamint azok specifikus fejlesztését is elvégezzük. Ezek a részfunkció zavarok, nem a demenciához tartozó hanyatlást, hanem az egyéb kórképeknek megfelelő zavarokat jelenti. A pszichiátriai betegségek természete miatt azonnal biztosítjuk a sürgős betegek ellátását is. A sürgősségi betegellátás megítélésére független igazságügyi elmeorvos szakértő jogosult, a területi bíróság kirendelése által. Ez a vizsgálat a felvételt követő 72 órában történik. Amennyiben a bíróság elrendelte a kötelező gyógykezelést, a betegek kezelése a megfigyelőrészlegünkön történik. A veszélyeztető magatartás megszűntével és az osztályról való emittálással a kötelező gyógykezelés lezárult, a 30 napos felülvizsgálatra nincs szükség.
Osztályvezető főorvosként mennyi ideje jut gyógyításra?
– Egyre kevesebb. Miután rendszeresen ügyelek is a rezidensekkel, szakorvos jelöltekkel, ott segítek nekik, ambuláns betegem viszont sok van. Kórházi osztályon nem is szívesen vállalok úgy beteget, hogy én kezeljem, mert a saját betegeimmel sokkal szigorúbb vagyok a szabályok betartatásában.
Mennyire összetett egy pszichiáter feladata?
– Rendkívül összetett, mert nem olyan egyszerű kijelenteni valakiről, hogy pszichiátriai beteg. Ahhoz, hogy valakiről ki lehessen mondani, hogy van pszichiátriai betegsége, meg kell vizsgálnunk, a képalkotó diagnosztikától a laborig, a pszichodiagnosztikáig – ami a pszichikus képességek és funkciók, a személyiség dimenzióinak feltárását teszi lehetővé diagnosztikai eszközök segítségével. Nagyon széles spektrumban kell a pácienseket megvizsgálni, mert nagyon sok szomatikus betegség pszichiátriai kórképet tud utánozni. Ha valakit behoznak a furcsa viselkedése miatt, először a sürgősségi osztályra kerül, ahol készül egy rutin labor, CT, EKG, vérvétel. Ha nem találnak markáns elváltozást az értékekben, akkor mi kapjuk meg a beteget további kivizsgálásra és gyógyító kezelésre. A furcsa viselkedés nem minden esetben jelent pszichiátriai betegséget, lehetséges egy átmeneti zavar is.
Egy pszichiátriai osztályra milyen módon kerülhet be valaki?
– Alapvetően két módon lehet bekerülni. Van, aki jön, mert akar jönni. És van, aki nem akar jönni, de jönni kell. Aki nem akar jönni, de behozza a család, a kolléga, a mentő, zártosztályra kerül, mert veszélyeztető állapotban van. Nekünk 24 órán belül a területi bíróságnak jelezni kell, hogy bezártunk valakit és azt látjuk, hogy az állapota veszélyeztető. A Gödöllői Járásbíróság küld egy igazságügyi elmeorvos szakértőt, aki megvizsgálja az embert és az ő véleménye alapján a bíróság vagy elrendeli a 30 napos kötelező gyógykezelését vagy el is engedheti a beteget. Ez a bírói felülvizsgálat úgy zajlik, hogy részt vesz a vizsgálatban egy ügygondnok, aki az ügyvédje a betegnek, kijön egy bíró Gödöllői Járásbíróságról, ott van az elmeorvos szakértő, vagy az általa készített szakértői véleménye, és jelen van a kórház egyik orvosa is. Az előfordulhat, hogy a szakértő elengedné a beteget, mi pedig jelezzük, hogy abban a szűk vizsgálati keresztmetszetben a szakértő ugyan jónak találta, mert vannak jó periódusai a vizsgált személynek, de mi nem javasoljuk az elengedését.
Milyen készség, képesség szükségeltetik ehhez a szakmához a rengeteg tanuláson kívül?
– A jó megérzés. Én imádom a szomatikus orvoslást is, de amíg egy röntgenen el tudom dönteni, hogy valami van vagy nincs, addig itt szükséges egy érzés is. Azt gondolom a pszichiáternek, – nem csak nekem – alap dolog, hogy másképp látunk dolgokat, ezért mást kérdezünk, máshogyan. A beszélgetések során fontos, hogy hallgassak a megérzéseimre azok alapján, amit hallok a betegtől vagy a hozzátartozóktól. Olyan irányba kell terelnem a beszélgetést, hogy eljusson oda, ahova el kell jutni. A pszichiátriai kórkép megállapításánál a hozzátartozókkal is beszélgetünk, elmondják mit tapasztaltak, mióta ilyen a vizsgált személy, miből eredeztethető a megváltozott viselkedése. Azt fontos megjegyeznem, hogy 18-20 éves korig bizonyos diagnózisokat nem mondhatunk ki. Ilyenkor is van bennem egy érzés, hogy mivé alakulhat ki, de például egy személyiségzavar esetén ez ebben a korban még nem adhatóak ezek a diagnózisa felnőtt korú. Mániás depresszió, szorongás, depresszió esetén feltételezhető a látott jelekből, hogy kialakulhat egy pszichotikus kórkép, de hogy ez biztosan így lesz – e, arra nem tudunk 18 éves kor alatt választ adni. Jelenleg rengeteg a fiatal, aki idekerül. Amit tapasztalok, hogy egyre több függő kerül be, alkohol, gyógyszer, kábítószer függőség miatt. Azokkal a gyermekeknél, akiknél elindult az ADHD vagy az autizmus, azokkal is kell foglalkoznunk. Ahogy fejlődik a tudomány, egyre több tünetet találunk meg, és egyre egyértelműbbé válik, hogy ezen tünetek mely betegséghez vagy zavarhoz tartoznak. Ez nem jelenti azt, hogy a pszichiátria betegségeknek ne lenne olyan tételes tünettan felsorolása, mint pl. a cukorbetegségnek, vagy bármilyen más testi betegségnek, és ne kellene ezeket a kritériumokat teljesíteni egy adott diagnózis meglétéhez. Talán inkább sokkal inkább szerteágazó, és átmeneti állapotok is tudnak krónikus betegséget utánozni.
Vannak eltérések, amit nem kell kezelni?
– Természetesen, hiszen nem robotok vagyunk. Nem vagyunk egyformák, így nem húzható rá mindenkire ugyanaz a séma. Mindenkinek adott a személyisége, például attól, hogy valaki otthonülős, nem jelenti azt, hogy depressziós. Attól mert aktívabb, vagy több dolog érdekli, még nem lesz mániás beteg.
Igazságügyi elmeszakértőként mi a feladata?
– Az igazságügyi elmeszakértés a jog ágyába helyezett orvostudomány, ahol nem azt keressük, hogy mi a betegsége, és azzal mit kell kezdeni, hanem hogy a tünetek mellett mi az a minimum, amit az illető meg tud csinálni. Például a belátási képesség esetén egy közepesen demens személyre is mondhatjuk azt, hogy szerződéskötésre jogképes. Vagy, ha valakinek nincs semmiféle pszichiátriai kórképe, de bármilyen súlyos cselekményt elkövetett, meg kell állapítani, hogy volt-e neki egy rövidzárlati cselekménye. Ha ez történt, akkor az elkövetés idejében nem önmaga volt, vagyis nem büntethető. Igazságügyi elmeszakértőként a bíróság és az ügyvédek feltett kérdéseire próbálunk úgy válaszolni, hogy a határainkat ne lépjük túl. Én nagyon szeretem a munkámnak ezt a részét.
Hogy történik ilyenkor a vizsgálat?
– A bíróság kirendel egy szakértőt egy adott üggyel kapcsolatban, pl. gondnokság alá helyezés, gyermekkel való kapcsolattartás, gyereknevelési alkalmasság, büntethetőség. Ez a beszélgetős vizsgálat 1-2 alkalmas. Ha orvosilag nem dönthető el, a bíróság mindig lehetőséget ad arra is, hogy bevonjunk pszichológus szakértőt, aki tesztekkel segíti munkánkat. Megnézi egy másik irányból, majd összerakjuk a tudásunkat, és meghozzuk a döntést. Ha nem tudunk esetleg dönteni, akkor van lehetőség a peres eljárásban 30 napos elmemegfigyelésre, ami nem zártosztályon történik. Ugyanígy büntetőügyben is van rá lehetőség.
Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy rendkívül sokrétű a munkája és vannak kifejezetten izgalmas részei is…
– Én mindent szeretek a munkámban, a sürgősségi ellátástól kezdve a szakértésig. Ez utóbbihoz kell egy nagyon erős analizáló és szintetizáló képesség is, nagyon erősen ki kell tudni szűrni a mondandókból az eltéréseket. Ha kapok egy peres anyagot, észre kell vennem, hogy mi is az, ami irreleváns, például amikor a tanuk összebeszéltek. Ezt nagyon szeretem, izgalmas, kicsit nyomozhatok. A terápiára járó személyeket pedig azért szeretem, mert érzik, hogy gond van és szeretnék, ha változnának és jobban működnének. Számomra ez holisztikusabb, mint bármi más.
Kijátszható egy igazságügyi orvosszakértő?
– Elvileg nem lehet, mert nincsenek olyan kérdések, amelyek standerdek, amit be lehetne tanulni, hogy milyen válasz a jó rá. A beszélgetések során az embernek van egy érzése, hogyha valami nem működik jól. Volt pl. néhány éve egy olyan szakértésem, ahol le kellett volna írni az emberről, hogy azért, mert nagyot halló, ilyen-olyan dolgot nem csinálhatott. A beszélgetésre behozta magával a kisgyermekét is, mert nem volt senki, aki vigyázott volna rá és a gyerekkel való beszélgetése volt az, ami megkérdőjelezte az állításait. Mert amikor a gyerek odament és szólt hozzá, nem lehetett látni a vizsgált személyen az érzékszervi fogyatékosság tüneteit a gyerekkel való kommunikáció során. Ha csak a vizsgálandó személy van ott, akkor nem biztos, hogy mindez kiderül. Ki lehet billenteni az illetőt akkor is, pl. ha váratlanul leejtek egy ceruzát, hogy arra reagál-e, hiszen egy hirtelen dologtól mindannyian megriadunk. Tehát sok-sok olyan apró dolog van, amire előre képtelenség felkészülnie a vizsgált személynek. Olyan volt már, hogy kértek más szakértőt az ügyhöz, mert nem értettek egyet az én véleményemmel, ilyenkor a bíróság minden egyes szakértőt behív és ütközteti a véleményünket. A bíróság előtt megtárgyalhatjuk, hogy ki miért hozta meg az adott véleményét. Ezek szakmailag barátságos megbeszélések.
Pszichiáterként folyamatosan képeznie kell magát?
– A pszichiátria maga sokkal inkább beágyazott a jogszabályokba, sokkal inkább állnak kvázi felettünk, mint egy szomatikus osztálynál, és ezeket a jogszabályokat és változásokat tudni kell. A tünettanban annyit kell tudni, hogy ha kijönnek a különböző felosztások, mit hova sorolunk, illetve nem sorolunk, de valójában olyan nagy változás nincs. Ami gyors fejlődést mutat, az a gyógyszerek, az új gyógyszereket, azok felhasználását ismerni kell.
Mi a legfontosabb az Ön számára a munkavégzés során?
– Nekem az összetartó csapat, ami a legfontosabb. Hozzám a kollégák mindig fordulhatnak, nagyon ritkán van olyan, hogy azt mondom, hogy nem leszek elérhető. Nekem nagyon fontos, hogy a kollégák azt érezzék, van egy biztos háttér mögöttük. Összetartó csapat vagyunk, évente 2 alkalommal szoktunk együtt vacsorázni is, saját magamhoz is meghívom a kollégáimat, sütök-főzök nekik. Ez nem kötelező program, csak aki szeretne.
A sütés-főzés mellett mi kapcsolja ki?
– Imádok kertészkedni, már télen kitalálom, mit akarok elültetni, tavasztól pedig kint vagyok a kertben. Szeretem az enteriór tervezést, ami nem a divatirányzatokat, hanem a békés nyugodt, összehangolt belsőtereket jelenti. Szeretek olvasni, de többnyire nyaralásokon szoktam, amikor van szabad 1-2 napom, mert nem tudok úgy elolvasni egy könyvet, hogy naponta csak pár oldalt. Egyben szeretem elolvasni. Van két fekete boszorkány macskám, eltutujgatjuk őket, mert a lányom már megnőtt, kirepült a családi fészekből. Ő nem vitte tovább az orvosi vonalat, de családon belül a generációjában öten is vannak, akik orvosok lesznek. A lányom a két művészeti diplomája mellé most elkezdett egy szocioterapeuta képzést, így egy picit mégiscsak érinti ezt a területet. Szeretünk kirándulni, a tengerparton pihenni ugyanúgy, mint az adott ország kultúráját megismerni. Így teljes az életem.
/Szilágyi Szilvia/
