A kórház névadója: Flór Ferenc
Amikor egy egészségügyi intézmény névadót keres, akkor példaképet kíván mutatni a jelen és jövendő generációk számára. Kórházunk Flór Ferenc nevét választotta, mivel élete, személyisége, követésre méltó tettei ma is példát mutatnak. Hozzá hasonulva a magyar orvostársadalom méltó utódokkal gazdagodhat.
Magyar volt, gondolkodását, cselekedeteit mindig a nemzet iránti elkötelezettségtudat hatotta át. Nagyon sokat tett a magyar orvosi szaknyelv elismertetése és egyenrangúsítása érdekében. Ő nyújtott be először magyar nyelven szakdolgozatot és védte meg disszertációját „Kisdedápolás” címen. Az „Orvosi Tár” című első magyar szaklapot, Bugát Pállal együtt szerkesztette.
1848-ban önként jelentkezett a honvédseregbe. Az összeomlásig kitartott. A szabadságharc elbukása után nem hagyta el az országot, bár tudta, hogy megtorlás vár rá.
Széles látókörű, kiváló orvos volt. Már fiatal hallgatóként bekapcsolódott az orvosi munkába. Az 1831-es kolerajárvány idején „járványorvos” Kalocsán. Már itt felfigyelnek kiváló munkájára. Igyekezett alapos képzettséget szerezni. Itthon Stahly Ignác mellett, majd külföldön, bécsi és berlini tanulmányútja során széleskörű és alapos ismereteket szerzett a sebészet és szemészet terén. Stahly mellett másod-tanársegédként a belgyógyászati ismeretei mélyültek el.
Nagy fogékonyságot mutatott az új módszerek iránt, igyekezett ezeket bevezetni. Hazánkban először alkalmazott kloroform narkózist 1847-ben. Ő végezte Magyarországon az első kancsalság elleni műtétet.
Kiváló sebész és tudós létére nem becsülte le a mindennapi élet egyszerű, de jelentős problémáit. Orvosdoktori értekezésében („Kisdedápolás”) kitér például a csecsemő- fürösztésre. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején nemcsak a beteg- és sérültellátásban vesz részt, hanem Wesselényihez hasonlóan a mentési munkálatokban is. Tapasztalatai alapján megírja „A vízbefúlt emberek felélesztése” című munkáját. Követeli a szervezett mentés megszervezését és a tömegoktatást.
Kiváló készségei közül ki kell emelni egészségügyi szervezői munkáját. A jól képzett sebész 1837-től a Szent Rókus Kórház kezdetben tiszteletbeli, majd tényleges főorvosa, majd 1847-ben a Szent Rókus Kórház igazgatójának és Pest város főorvosának választották.
Kossuth Lajos és Mészáros Lázár honvédelmi miniszter 1849. január 22-én Flór Ferencet nevezte ki a Honvédelmi Minisztériumba az egészségügy élére.
Flór Ferenc a Stahly Ignác által lerakott alapokra, nagyon nehéz körülmények között, felépítette a visszavonuló hadsereg korszerű egészségügyi szervezetét. Munkáját kiváló szorgalommal, keményen de határozottan és rendkívüli rátermettséggel végezte. Kiváló szervezőkészsége – amelynek számos jelét adta – hozzájárult később a „tavaszi hadjárat” sikeréhez.
Megoldotta honvédorvosi kar létszámának emelését. Rendezte a kar függelmi és anyagi kérdéseit. Megszervezte a honvédorvosok továbbképzését. Biztosította az állandó, az ideiglenes és a tábori kórházak elhelyezését, személyi állományát és felszerelést. Megteremtette a honvédség gyógyszer- és kötszerellátásának feltételeit. Kossuth Zsuzsa közreműködésével a betegellátás biztosítására mind létszámban, mind szakmai ismertekben megfelelő ápolónői kart teremt.
A szabadságharc leverése után másféléves börtönbüntetését követően, mintegy 12 évig nem vett részt az orvosi életben, majd később főleg olyan szervezési és közegészségügyi problémákkal foglalkozik, mint pl.: a vízvezetés, a vágóhíd, a nyugdíjintézet.
Jelentős tudós volt, aki gyakorló orvosként is nagy súlyt fektetett a tudományos munkára. 1833-ban, orvostudorrá avatása évében a Magyar Tudós Társaság pályázatán harmadik helyezést nyert. Számos tudományos közleményt írt. Bugát Pállal megírja „A nevezetesb sebészi véres műtétek” című könyvet. 1838-ban huszonkilenc éves korában a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta.
Vagyonát nemes célokra, alapítványok támogatására ajánlotta fel.
FLÓR FERENC FONTOSABB ÉLETRAJZI ADATAI:
1809. Született Váradolasziban.
1833. Orvosdoktorrá avatják.
1838. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1847. Pest város tisztifőorvosa és a Szent Rókus Kórház igazgatója.
1849. A Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Osztály főnökének nevezik ki. A szabadságharc bukása után, augusztus 13-án elfogják és másfél évre bebörtönzik.
1861. Börtönbüntetésének letöltése után 12 évig visszavonultan, Tápiószelén gazdálkodik.
1867. A Kiegyezés után ismét megválasztják Pest város tisztifőorvosának és a Szent Rókus Kórház igazgatójának.
1871. Július 7-én a lóvasút halálra gázolja.
Írta: Csanaky Artúr dr. †
