Interjú Dr. Szabó László nyugalmazott szülész-nőgyógyász szakorvossal
Dr. Szabó László 1984. január elsején került át a győri kórházból a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházba. Amikor beadta pályázatát, kiderült, ilyen rosszat még senkiről sem írtak, mint róla. De ez nem tántorított el senkit a kistarcsai kórházban, bizalmat szavazva, rögtön felvették. Ennek lassan 37 éve és jelenleg is elismert szülész-nőgyógyászként dolgozik.
Mennyit változott az elmúlt évtizedekben a Szülészet – Nőgyógyászat?
– Eleinte kb.1000 szülés volt évente, aztán megépítettük az új szülőszobát és ez a szám felugrott 2200-ra. Akkoriban gyakorlatilag elsők között voltunk az országban, akik egyágyas, fürdőkádas, szülőszékes, alternatív szülésnél használt mindenféle eszközzel felszerelt szülőszobát biztosítottunk a szüléshez. Nagy divat volt az otthonszülés, ennek alternatívájaként hoztuk létre ezeket a szülőszobákat, biztosítva a szakszerű ellátást intézményi keretek között. A mai napig sokan megcsodálják, szóval sikeres lett. A jelenlegi, évi 1600-at meghaladó szülésszám alapján szülészetünk nagy forgalmú osztálynak számít az országos adatokhoz viszonyítva. A császármetszés gyakorisága kevesebb, mint 33%. 2016-ban osztályunk elnyerte a Bababarát Kórház címet. Olyan újszülött ellátási és szoptatási gyakorlatot követünk, mely lehetőséget nyújt az édesanyák számára, hogy újszülöttjüket kizárólag szoptatással táplálják. A közelmúltban felújított 4 ágyas kórtermek mellett 2 ágyas hotel szobák és 1 ágyas családi szobák kerültek kialakításra, melyekhez saját fürdőszoba, hűtő, mikrohullámú sütő, LCD tévé tartozik. A kórtermekben babafürdetésre is van lehetőség. Osztályunkon úgynevezett 24 órás rooming-in rendszer működik, ami azt jelenti, hogy a megszületést követően baba és mama egy kórterembe kerülnek, a kismamák igény szerint szoptathatják gyermeküket, megismerkedhetnek az újszülött ellátásával. Nálunk több alternatív vajúdási mód közül választhatnak a kismamák és a szülőszobák sajátossága, hogy egy sarokkádban lehetőség van a vízben vajúdásra és vízben szülésre is.
A szülészet vagy a nőgyógyászat áll szívéhez közelebb?
– A szülészet és a nőgyógyászat két különböző szakma, teljesen eltérő, de mindkettő nagyon szép. Ugye a szülészetben a kihívás egyértelmű, arra kell törekedni, hogy csak egészségesen szülessen gyermek, a lehető legjobb körülmények között és ez egy embert próbáló feladat. Ugyanakkor nincs nagyobb öröm, mint segíteni egy gyermek születését. A nőgyógyászat az én kedvencem. Annak idején Győrben elkezdtem az endoszkópiát (hastükrözés, méhtükrözés) megtanulni, átjártunk Ausztriába is tanulni a laparoszkópiát, endoszkópiát. Az akkori osztályvezető támogatta az új technikai lehetőségeket, így az ultrahang vizsgálatokat és a laparoszkópiát is. 1989-ben az országban az elsők között sikerült beszerezni laparoszkópos (hastükrözés) és hiszteroszkópos (méhtükrözés) berendezést és kezdtük el alkalmazni az új műtéti technikákat. Endoszkópos központ is lettünk, ami akkoriban szinte egyedülálló volt. Az endoszkópia előnye, hogy a műtéteket a hasfal megnyitása nélkül, a beteg sokkal kisebb megterhelésével lehet elvégezni. E tevékenységünket kliensbarát szemlélet, gyakorlott csapat és megfelelő műszerezettség jellemzi. Évente kb. 200 operatív endoszkópos műtét történik az osztályon (petefészek képletek eltávolítása, cysta, endometriosis, dermoid, méhmyoma műtétei, méhen kívüli terhesség ellátása, méheltávolítás, méhnyálkahártya ablatio, méhsövény átmetszés, stb.)
Mennyit fejlődött a nőgyógyászat az elmúlt évtizedekben?
– Az a tankönyv, amiből még én tanultam gyakorlatilag elavult. Olyannyira, hogy amit akkoriban oktattak, azt ma már „tiltják”. A nőgyógyászat alapállása legalább kétszer, háromszor változott az elmúlt 40 évben. Mint minden szakma, ez is sokat fejlődik, technikailag, műszerileg, gyógyszerek tekintetében, így folyamatos továbbképzést kívánt a részemről is. Ma már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy robotok segítségével gyógyítsunk. A környező országokban már alkalmazzák a daVinci endoszkóp robotot, ami általunk, konzollal irányítva végzi el a beavatkozásokat akár egy távoli országból is. Ez a jövő. Annak ellenére, hogy ennyit fejlődött a szakma, az esetek száma nem csökkent látványosan, viszont a szűrések segítségével a betegségek felismerése időben megtörténhet, így a tragikus kimenetelű esetek száma bizonyára csökkent.
Hogy ezek a számok valóban csökkenjenek, mit tanácsolna a nőknek?
– Nagyon sokan mennek el rákszűrésre, de mindig szinte ugyanazok. Nem igazán lehet tovább terjeszteni ezt a kört. Évente jártunk vidékre, apró falvakba is, de minden évben ugyanazok jöttek el. Újabbakat nehezen tudtunk megszólítani, pedig a prevenciót, a megelőzés fontosságát nem győzzük hangsúlyozni. A Covid miatt például kevesebben mentek el szűrésre, és ez már most látszik a számokon.
A Covid milyen nehézségeket okozott a Szülészet-Nőgyógyászati Osztályon?
– Az osztályon belül létrehoztunk egy Covid szülészetet. Óriási feladat volt ellátni a covidos kismamákat vagy magát a szülést levezetni a védelmi ruhákban. Nemrég is volt egy ilyen esetünk, ehhez külön személyzet kellett. A szülészek és a szülésznők pedig váltották egymást. Nem lehetett azt kivitelezni, hogy a szülészeti ügyeletes átment levezetni a szülést. Nagyon nehéz megszervezni, adott esetben a váltást is.
Mi a szépsége ennek a szakmának?
– Hozzám még Győrből is jött olyan hölgy betegként, aki az első gyermekét nálam szülte, de olyanok is vannak a praxisomban, akiknek már a gyereke, sőt unokája is nálam szült. Én 30 évig nem voltam szabadságon, mert ha elvállaltam egy szülést, akkor ott is voltam, hacsak nem zajlott túl gyorsan. Volt úgy, hogy visszajöttem Ausztriából egy szülés miatt.
Hogyan viselte mindezt a családja?
– Az első házasságom ráment. Győrben minden második, harmadik nap ügyeltem, ezt megsínylette a családi élet. Azóta van egy második, jól működő házasságom. Szabadidőmben sokat teniszezem, utazgatok, bepótolom azt, amit eddig nem csináltam. Télen síelni járok, nyáron pedig a Balatonon vitorlázom. És nyugdíjasként is dolgozom még a kórházban, mert ez egy örök szerelem.
/Szilágyi Szilvia/
