„IGYEKSZEM JÓ VEZETŐ LENNI, AKI FIGYEL A KOLLÉGÁIRA, TÖRŐDIK VELÜK…”
Interjú Buriánné Teleki Andrea, Igazgatási – és Oktatási osztályvezetővel

Buriánné Teleki Andrea 11 éve dolgozik a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, ahol 2019. január 1. óta vezetője az Igazgatási – és Oktatási Osztálynak. Hozzá tartozik a központi betegátirányítás, azaz a Recepció, az Iktató, a Sokszorosító és az Orvosi Könyvtár. Mindemellett feladata még az orvostanhallgatók, az egyetemi hallgatók, egészségügyi szakképzésben résztvevő hallgatók gyakorlatának megszervezése, valamint a rezidens szakképzés. Leírni sem kevés ezeket a felelősségteljes feladatköröket.
Rengeteg feladatot adhatnak ezek a munkakörök. Hogyan valósítható meg?
– Az oktatási csoportban ketten dolgozunk, Szabó Imrénével, Marcsival aki rendkívüli odaadással és precizitással látja el a munkáját. Jelenleg 63 rezidens dolgozik a kórházban, akik különböző szakmákban végzik szakképzésüket. Nagyon sok olyan rezidensünk van, akit már orvostanhallgatóként megismertünk, akik itt voltak gyakorlaton a kórházunkban, majd utána nálunk kezdték meg a szakképzésüket. Nagyon izgalmas és öröm látni, ahogy az egykori gyakorlatos hallgatók érett, elhivatott szakorvosokká válnak az évek alatt. Nem csupán szakmai támogatóik vagyunk: egy kis beszélgetésre, lelki támogatásra is szükségük van ezeknek a fiataloknak, amihez nyitott ajtóval, türelemmel állunk.
Feltételezem, hogy a hallgatók szakképzésének koordinálása jelentős adminisztrációs feladat…
– Már az egy jelentős adminisztrációs feladat, hogy szakképzésbe léptessünk valakit. Mindemellett a munkánk nagy része a rezidensképzés teljes folyamatának támogatása, a gyakorlatok biztosítása, folyamatos jogszabálykövetés és rengeteg intézményi egyeztetés. Ehhez nagyfokú naprakészség és precizitás szükséges, miközben segítjük a leendő szakorvosokat eligazodni a szakmai és személyes útkeresésben.
Egy picit úgy érzem, olyan vagy nekik, mint egy gondoskodó pótanya…
– Szó szerint, és én ezt nagyon szeretem. Tényleg nagyon klassz csapat, jó, hogy vannak fiatalok a kórházban, lendületesek és nagyon ügyesek. Külön büszkeség, hogy immár mind a négy orvosképző egyetemmel van együttműködésünk: orvostanhallgatók vidékről és a fővárosból egyaránt érkeznek hozzánk szakmai gyakorlatra, ami komoly elismerése a munkánknak. Számomra a személyes törődés legalább olyan fontos, mint a gördülékeny ügyintézés. A támogató szerepünk révén szoros kapcsolatot alakítunk ki minden fiatallal.
A nyári gyakorlat egész nyarat jelent?
– Két turnus szokott lenni az egyetemeknél, a július és az augusztus, egy-egy hónap. A hallgatók bejelentkeznek egyik vagy másik turnusra, majd beosztjuk őket valamelyik osztályra, gyakorlatra. Éves szinten kb. 80-100 fős létszámban vannak jelen az orvostanhallgatók, ezen felül az egyetemi hallgatók, az ápolók, a mentőtisztek, a dietetikusok, a védőnők és szülésznők is, akik szintén jelentős számban vesznek részt itt nálunk gyakorlaton.
A létszámból és a visszatérők számából ítélve szeretnek a kistarcsai kórházban gyakorlaton lenni. Jól gondolom?
– Az a tapasztalat, hogy szeretnek nálunk gyakorlatot tölteni, mindig úgy mennek el, hogy nagyon jó volt, nagyon jól érezték magukat, jönnek még, és általában az orvostanhallgatók egy része később jelentkezik is hozzánk rezidensnek. Tehát szívesen jönnek. Nagyon jó az együttműködésünk az egyetemekkel, az egyetemi ügyintézőkkel, a tanulmányi osztályokkal elmondható, hogy mindennapos munkakapcsolatban vagyunk. Bármilyen probléma adódik, mindig rugalmasan megoldjuk, egyeztetjük.
Rendkívül szerteágazó, sokrétű a feladatod…
– Igen, szerteágazó, de szerintem pont ettől érdekes és változatos. Az Iktató csoport, ami szintén egy nagy feladatot lát el itt a kórházban szintén hozzám tartozik. Az Iktató biztosítja az intézmény teljes levelezésének, dokumentum kezelésének gördülékenységét, ami naponta jelentős iratkezelést jelent. A kolléganők az iktatóban végzik a kórház teljes küldeményének a postázását, a bejövő dokumentumokat, a házon belüli postaforgalmat, mindent ők bonyolítanak le.
Az orvosi könyvtár, bár fizikai állományát tekintve szerényebb lett az évek alatt, viszont jelentős digitális tartalommal, szakmai forrással szolgálja az orvoskollégákat, szakdolgozókat. Bár jelenleg nincs olvasószobánk, az orvosok nagyon szeretnek a könyvtárban kutakodni. Az online okos könyvtárat díjmentesen használhatja minden dolgozó itt a kórház területén, melyet az IP cím alapján tudnak elérni. Ez rengeteg folyóiratot, orvosi lapot, szakkönyvet, felsőoktatási jegyzetet tartalmaz. A könyvtáros kolléganő nagyon ügyes és jó kapcsolatokkal rendelkezik, úgyhogy mindent beszerez, amire szükség van. Sokat segít publikációk összeállításában, keresésében és a szakdolgozatok megírásához is segítséget nyújt.
A sokszorosító is hozzám tartozik, ott jelenleg három fénymásológép dolgozik, szinte folyamatosan és többezres nagyságrendben másolnak, hogy az osztályok nyomtatvány és dokumentum igényeit kiszolgálják.
Mindemellett ott van még a Recepció is, ahol a betegfelvétel történik. Milyen feladatokat látnak el a kollégák?
– Az egyik legnagyobb csoport az a Recepció, ott most nyolc kolléganő dolgozik, ami néha kevésnek bizonyul, hiszen nagyon nagy a beteg beáramlás. Jelenleg napi 1000 körüli a járó- és fekvőbeteg regisztráció száma. Azon kívül, hogy elvégzik a betegek regisztrációját, segítik őket eligazodni a házban is. Egészen elképesztő a napi esetszám, ezért rendkívül nagy felelősség hárul rájuk. A betegirányításon kívül a recepció segíti az újszülöttek és az elhunytak anyakönyvezési folyamatát, ami jelentős adminisztrációval jár.
(A Recepcióval készült interjú itt olvasható.)
Nem lehet könnyű kézben tartani ezt a rengeteg feladatot, és empatikus, jó vezetőnek is megmaradni közben…
– Nem egyszerű vezetőként, amíg egy-egy másik osztály csak egy szakterületért felel, nálunk sok egymáshoz kapcsolódó, mégis eltérő területet kell integráltan, magas színvonalon működtetni. Az oktatás úgymond az a saját gyerekem, én alakítottam ki az évek folyamán egyedül, erre büszke is vagyok. Legalább 9-10 évembe tellett, hogy ez a rendszer így működjön. Az adminisztrációs és szervezési folyamatok korszerűsítése az én munkám eredményeként vált mindennapos, jól működő gyakorlattá. El kellett sajátítanom az iratkezelést, a sok szabályzatot, a selejtezést, a beteg irányítást, mindeközben igyekszem megmaradni jó vezetőnek, aki figyel is a kollégáira, törődik velük. Fontosnak tartom, hogy érezzék azt, hogy itt vagyok, hogyha probléma van, segítek. Magánéleti dolgokról is szót ejtünk, mert számomra ugyanolyan fontos az is, hogy tudjunk egymásról, ismerjük egymást, kinek mi a jó az életében, kinek milyen problémái vannak, így ha gond van, akkor könnyebb reagálni rá. Célom mindig az volt, hogy támogató, empatikus vezetőként érezzék a kollégáim: számíthatnak rám, egyéni nehézségeikben is.
Mi a legszerethetőbb ebben a munkakörben?
– Egyrészt a saját munkakörömből kifolyólag, a rezidensekkel kapcsolatos feladatokat nagyon szeretem, amikor ki kell kutatni és meg kell oldani valamit, és amikor az sikerül, az egy sikerélmény. Szeretem a kollégáimat, a csapatot, mindenki nagyon szorgalmas, kivétel nélkül és ügyesek, kitartók, annak ellenére, hogy nagyon nehéz munkakörben dolgoznak. A hozzánk érkezők legyenek azok kollégák vagy hallgatók, elégedettségük, sikereik, fejlődésük mindennap motivál és feltölt. Személy szerint öröm látni, hogy az osztályom egy dinamikus, professzionális munkaközeggé formálódott, amely igyekszik minden kihívásnak megfelelni.
Mi az, ami kikapcsol a kórházi időn kívül?
– Az együtt töltött minőségi idő a családommal az, ami igazán kikapcsol: a férjemmel közösen szeretünk utazni, felfedezni új tájakat – legutóbb Nizzában és Monacoban jártunk ahol a 30. házassági évfordulónkat ünnepeltük.
/Szilágyi Szilvia/
